Tudom, hogy a cím nem hangzik a legmagyarosabban, de nem akartam az angol nyelvű blogok világában bevett "wrap up" és "TBR" kifejezéseket használni. Szóval a bejegyzés lényege, hogy összefoglalom, miket olvastam májusban, és miket szeretnék júniusban.
Grecsó Krisztián: Megyek utánad
Ez volt az első Grecsóm, kíváncsi vagyok a többire is. Egyelőre nem lettem mániákus rajongó, viszont abszolút átérzem, hogy aki az, az mitől az.
Victoria Schwab: Vicious
Laza, de érdekes kérdéseket felvető olvasmány volt. Nincs is jobb egy sci-fi-fantasy keveréknél, amiben tulajdonképpen alig találunk olyan szereplőt, aki nem antihős.
Patrick Ness: The Knife of Never Letting Go (Kés a zajban)
A hónap meglepetése. Sokkal komolyabb, véresebb és izgalmasabb könyv volt, mint amit a beharangozók alapján vártam. A héten sort kerítek a másik két részre, amik remélhetőleg tartják a színvonalat.
Harper Lee: To Kill a Mockingbird (Ne bántsátok a feketerigót) - a Penguin kiadó kihívására
Nem volt egyszerű, és nem is állítanám, hogy irodalmilag különösebben kiemelkedő műről van szó, de egyrészt ezt már-már kötelező elolvasni, másrészt társadalmi látleletként tényleg lenyűgözően pontos.
Patrick Ness: Chaos Walking-trilógia 2. és 3. rész - #AYearAThon június 1-7. tartó kihívására
Lásd fentieket. Nagyon izgatott vagyok, hogy milyen lesz.
Neil Gaiman: American Gods - a Little Book Club május-júniusi olvasmánya
Ciki vagy nem ciki, Gaiman eddig kimaradt az életemből, viszont a barátaim nagyon szeretik, úgyhogy jövő héten a nyakamba fognak sózni egy vaskos kötetet. Én meg nagyon örülni fogok neki.
Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses - mert mindenki ezt olvassa
Sarah J. Maastól sem olvastam még, de úgy döntöttem, kell a Chaos Walking után egy olyan könyv, aminek érdekes női főhőse van. Olvashatnám ennyi erővel a Thrones of Glass-sorozatot is, de ez a könyv mindenhol szembejön velem, és kíváncsivá tett.
Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna - mert már a Könyvfesztivál óta vár
Franzen megvett kilóra a Könyvfesztiválon, én meg megvettem cserébe a könyvét. Mivel a gyönyörű fehér borító csak porosodik a polcomon, ezért ideje kézbe venni.
Ed Brubaker - Sean Phillips: Fatale-képregények - lazításképpen
Az első számot már elolvastam, és abban nácik, polipfejű emberek és sok lövöldözés volt, szóval szerintem élvezni fogom ezt a menő okkult-noirt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése